A hűtőszekrény vásárlás, melyik a jó neked

Sajnos nem minden hűtő alkalmazható minden környezetben, illetve a különféle felhasználási módok eltérő hűtési módokat igényelhetnek. Lássuk, hova milyen hűtőgépet érdemes vennünk!

Szabadon álló hűtők
A szabadon álló hűtők a hagyományos hűtőgépek, régiesebb szóhasználattal élve hűtőszekrények. A lakáson belül bárhova szabadon elhelyezhető, természetesen egy elektromos konnektor közelébe.
Tipp: Amennyiben lehetséges, ne használjunk elektromos hosszabbítót, minden egyes toldás veszélyforrás lehet. Beleakadhatunk a lengővezetékbe és az elektromos hálózat sem kedveli. A hűtőgépek tervezése során is úgy kalkuláltak, hogy a felhasználó egyenesen a fali aljzatba csatlakoztatja majd az eszközt.
Győződjünk meg róla előre, hogy az új készüléket el tudjuk-e juttatni a kiszemelt helyére. Van-e elég hely, hogy szűkebb fordulókon is átvihető legyen, illetve átfér-e az ajtónyíláson. Régebbi építésű lakásokban nem biztos, hogy az ajtó szabványméretű, illetve az idők során kis mértékben változhatott is az eredeti méret.

hutoszekreny-vasarlasi-tanacsok

Beépíthető hűtők
Ez a konyhabútorba elbújtatott, beépíthető készülékek kategóriája. Mivel a berendezés nem látható, ezért nem töri meg a konyha látképét, egységes, esztétikus konyhakialakítás lehetséges a segítségével. Méretük alkalmazkodik a szabvány konyhabútor méretekhez, hiszen egy gyári bútor szettet nem lehet átalakítani csak a hűtő miatt.
Azért, hogy az illúzió még teljesebb legyen, ezek a szerkezetek halkabb működésűek társaiknál, egyrészt az eleve halkabb kialakítás, másrészt a bútorlap zajcsökkentő hatása miatt is.
A hagyományos készülékeknél szükséges leolvasztás itt gondot okozhatna – esetlegesen szétáztathatná a drága bútort – ezért ezeknél valamilyen jegesedésgátló megoldást alkalmaznak. A „no frost” egy pára-optimalizáló funkció, mely egyrészt meggátolja a jegesedést, másrészt a megfelelő páratartalom biztosítja a hűtőben lévő zöldségek és gyümölcsök leghosszabb ideig történő eltarthatóságát, és nem utolsó sorban meggátolja a behelyezett élelmiszerek penészesedését.
Kinézetét tekintve a beépíthető hűtők többnyire nem alkalmazhatók szabadon álló berendezésként, mivel az oldalaik nincsenek tetszetősen kialakítva, hiszen úgyis el lesznek takarva a beépítés során.

hutoszekreny-vasarlasi-tippek

Pult alá építhető hűtők
Ezek a kisebb méretű konyhák hűtői. A pult alá építhető hűtőket a konyhabútor egyik alsó elemének a helyére tehetjük, ajtaját a bútor színével megegyező színnel álcázhatjuk. Feladatából adódóan az ajtaja nem lekerekített, gömbölyű, hanem teljesen sík kialakítású. Előnye, hogy nagyobb hasznos területet hagy a konyhában a munkára és pakolásra, hátránya viszont a kisebb hűtőtér.

huto-vasarlasi-tudnivalok

Mélyhűtő nélküli, illetve alsó- és felső fagyasztós kialakítás
A hűtőgépeknél kétféle adat az, amelyre a leginkább kíváncsiak vagyunk, ha a méretekről van szó: a befoglaló méretek és az űrtartalom. A kettő között nincs egyenes arányosság, tehát nem mondhatjuk azt, hogy a szélesség × mélység × magasság kiszámítása után megkapnánk az űrtartalmat is, hiszen ebből levonódik a kompresszor, a szigetelőrétegek és az egyéb belül elhelyezkedő alkatrészek helyigénye is. Ez modellenként változik attól függően, hogy a tervezők mennyire voltak ügyesek, mennyire tudták ezeket az elemeket a lehető legkisebb helyre beszorítani úgy, hogy a hasznos űrtartalom minél nagyobb lehessen. Éppen ezért ezt külön szerepeltetik a készülék adatlapján.
Beépített és pult alá szerelhető készülékeknél sokkal inkább kötöttek a méretek, igazodva a bútorgyártói szabványokhoz. A bútorelemek dimenziói általában a 15 cm többszörösei, igazodva a padló- és felburkoló csempék 15, illetve 30 cm-es méretéhez. Mivel itt több iparág közös méretszabványáról van szó, ezért elég kicsi a választási lehetőség. A gyártók a szabványméretet 60 centiméterben határozták meg, ezért a beépítés helyszükséglete miatt a hűtők nagyjából 55 cm-es szélességgel készülnek.
Szabadon álló hagyományos készülékeknél a 60, illetve amerikai típusúaknál a 90 cm a szabványos méret. A mélység általában 60 cm-ig terjed, itt kicsit nagyobb a gyártók mozgástere, hiszen a mélység növelésével az űrtartalom is növekszik.
Kisebb méretű hűtőket is gyártanak azonban a szabvány méreteknél, hiszen nem mindenkinek van szüksége nagy hűtőkapacitásra. Itt már többféle méret is lehetséges, 55 vagy 50 cm-es, esetleg ennél is kisebb szélességű hűtők is kaphatók.
A készülék súlya annyiból lehet érdekes, hogy vajon egyedül bírunk-e vele, vagy segéderő szükséges az üzembe helyezéshez. Nagyobb méretű hűtők esetében mindenképp célszerű segítséget hívni, vagy némi pluszköltségért cserébe házhoz szállítást kérni.

Van, amikor a szín és a design is fontos lehet
Tipp: Ne felejtsük, hogy a házhoz szállítás nem tartalmazza az üzembe helyezést, a szállítómunkások általában ehhez nem is értenek, kizárólag a bejárati ajtóig cipelik a készüléket. Természetesen némi borravaló ellenében a lakáson belüli mozgatás is megoldható, de azt ne várjuk el, hogy 5-10 percnél tovább foglalkoznak ezzel, hiszen még további címekre is kell menniük. Azonban átvételkor MINDIG győződjünk meg arról, hogy a készüléket sértetlen állapotban kaptuk kézhez, hiszen utólag már emiatt nem tiltakozhatunk az eladónál.

Energiacímkék, amikre figyelni kell
Az éves energiafogyasztás, a normál- és fagyasztótérfogat és a zaj is megjelenik az energiacímkén.
A vételáron felül az energiafogyasztás a leginkább húsba vágó jellemzője a hűtőknek. Összehasonlításukhoz az Európai Unióban kötelező a forgalmazóknak a hűtőgépek energiacímkéjét feltüntetni. Mivel azonban a korábban használt kategóriák mára elavultnak tekinthetők, ezért 2010 decemberében az EU módosította az energiacímkét, mely alapján az éves energiafogyasztást (kWh) rendezte új kategóriákba. Ezen kívül a címke tájékoztatást kell adjon még a hűtő össztérfogatáról (liter), a mélyhűtő térfogatáról (liter) valamint a zajszintről (dB) is.
A régebbi címkék használata csak 2011 végéig engedélyezett, 2012 elejétől a gyártók már csak az új címkével hozhatják forgalomba termékeiket. A régebbi A osztály és a jelenlegi A osztály nagyjából ugyanazt a fogyasztást jelenti, a technikai fejlődéssel azonban megjelentek a még korszerűbb készülékek, melyekre új kategóriákat alkottak a jobb összehasonlíthatóság érdekében. A kategóriák között a B, C és D fokozatok egyre kevésbé hatékony, az A+, A++ és az A+++ egyre kisebb fogyasztást jelent természetesen.